Fontos, hogy jól tudjak figyelni

A vastaps a szervező ünnepe is

 

A PÉCSI ÓKERESZTÉNY TEMETŐVEL GAZDAGODOTT A VILÁGÖRÖKSÉG

 

November 16-án vehette át a világörökségi diplomát Pécs polgármestere az UNESCO képviselőjétől. Ez a dokumentum igazolja, hogy a város ókeresztény síremlékei felkerültek az emberiség kultúrtörténetének kiemelkedő kincseit tartalmazó listára. E rendkívüli eseménnyel kapcsolatban mutatjuk be a nevezetes műemlékeket, illetve kereste meg lapunk dr. Újvári Jenőt, Pécs alpolgármesterét, Bachman Zoltán építészt, dr. Somogyvári Imre tiszteletbeli osztrák konzult, a Sírkamra Alapítvány titkárát, valamint Kárpáti Gábor régészt, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályvezetőjét.

Ha az ember térképek tanulmányozása, turisztikai kiadványok olvasása, a "kötelező műemlék-megtekintés" helyett egyszerűen csak sétálni indul Pécs belvárosában, és átadja magát az épületek, kapuk, kövek, boltívek hangulatának, egy egészen más világba csöppen. Visszamegy az időben, minden lelassul körülötte, és megelevenednek a régmúlt emlékei, szinte "beszélnek a kövek". Utoljára Pompeiben volt ilyen érzésem. Nem véletlen, hogy rászolgált Pécs erre az elismerésre.
Az itt feltárt és bemutatott emlékek olyan jelzései a múltnak, amelyek a szülőföldhöz, a városhoz való szorosabb kötődést segítik elő - mondja dr. Ujvári Jenő, Pécs alpolgármestere. - Több mint kétszáz évvel ezelőtt került elő a Péter-Pál sírkamra, többek között ez a felfedezés adott komoly lökést a múzeumalapítás gondolatának, illetve ettől kezdve foglalkoznak a város intézményei, valamint az itt élők a történelemmel, a múlt emlékeivel. Ha nem is tudatosul bennünk nap mint nap, de valahol belénk ivódott, hogy ez egy különleges, érdekes és szép város.

Korsós sírkamra

Erre leginkább a külföldiek hívják fel figyelmünket. A világörökségi pályázat kapcsán közös kezelési tervet készített a város, a megye és a püspökség, ebben rögzítettük a védelemmel, tudományos feldolgozással és a bemutatással kapcsolatos feladatokat. Egy közhasznú társaság létrehozását fontolgatjuk, amely megfelelő gazdaként gondoskodna a muködtetésrol, a fenntartásról, az esetleg fejlesztésekrol, további ásatásokról. Komoly jelentosége van ezeknek az emlékeknek a kulturális turizmus fellendítésében is, hiszen az itt bemutatottak világszerte ismertté teszik a várost. A tapasztalatok szerint a világörökségi emlékeket bemutató városok nagyobb vonzerőt jelentenek a turisták számára, és ezt a lehetőséget mindenképpen érdemes kihasználni, a város gazdasági szereplőivel együttműködve, közösen készülni ezekre a feladatokra. Alapítvány a pécsi ókeresztény sírkamrák megmentésére 1991-ben alakult. Somogyvári Imre, az alapítvány titkára a következőket mondta:

Péter - Pál sírkamra

- Tíz évvel ezelőtt a legfontosabb feladatot a Péter-Pál sírkamra megmentése jelentette, amely nagyon rossz állapotban volt. A hetvenes-nyolcvanas években befejezodött az ókeresztény mauzóleum és a Korsós sírkamra helyreállítása, és mindenki abban reménykedett, hogy a Péter-Pál sírkamra rendbehozatala következik, amely annál is indokoltabb volt, mert hirtelen gombásodásnak indult. Ekkor jött a rendszerváltás, és leállt a munka. Ebben a reménytelen helyzetben hozta létre az alapítványt a püspökség, a városi önkormányzat, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, a Baranya - Steiermark Egyesület és egy magánszemély, száztízezer forinttal. Az osztrák kormánynál kijárt egymillió schillinges támogatással már elkezdődhetett a felújítási munka, és közel tíz éves tevékenység után értünk el oda, hogy a Péter-Pál sírkamra felújítását befejezzük a jövő év első negyedévére. Az alapítványnak két igen fontos előnye volt. Az egyik, hogy hivatalosan is elismert formában keretet adott a munkák szervezésének. A másik pedig, hogy makacs szívóssággal dolgoztunk a helyreállításhoz szükséges anyagi és erkölcsi tényezők előteremtésén - az országos hatáskörű szerveknél ugyanúgy, mint a cégeknél, magánszemélyeknél -, illetve igyekeztünk biztosítani a sajtóban való állandó jelenlétet. A város legkorábbi emlékegyüttese a Kr. u. 4. századi ókeresztény közösség hagyatéka: az egykori nekropolisz területén feltárt, konzervált sírkamrák, mauzóleum és kápolnaépítmények maradványai. Az Ókeresztény Mauzóleum belsejeEgy máig ható kultúra és civilizáció egyedülálló és kivételesen gazdag tanúja ez az épületcsoport - a világörökség része -, amelyet a pécsi ókeresztény emlékanyag megjelöléssel ismerünk. Az emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Itálián kívüli nekropoliszok emlékanyagában. A Péter-Pál sírkamra (Szent István tér) 1782-ben került elő a felette állt Szathmáry-palota elbontásakor. A székesegyház délkeleti tornya közvetlen közelében talált, észak-déli tájolású építmény sírkamrája a dongaboltozattal együtt épségben megmaradt. A Kr. u. 4. század végén emelt kétszintes épület három részbol áll: a felső szinten található kápolna szertartások megrendezésére szolgált, az alatta épített festett falú, föld alatti sírkamrába kisméretű előcsarnokon keresztül lehetett bejutni. A temetkezési hely felett álló cella memoriae részben elpusztult, fennmaradt falait az első rekonstrukció idején lebontották. A Szent István tér középso részén, a Bazilika fohomlokzatának tengelyében megőrződött úgynevezett Korsós sírkamrát (Szent István tér) 1939-ben tárták fel. A mészkőből épült, kétszintes sírkamra eredetileg téglából épített dongaboltozata beomlott állapotban került elő, a felette lévő cella memoriaenak csak az alapfalai maradtak fenn. A sírkamrába dél felől nyílt a szuk, íves záródású bejárat. Az ókeresztény mauzóleumot (Szent István tér) valószínűleg a nagy szarkofágban eltemetett kiemelkedő személyiség tiszteletére a Kr. u. 4. sz. végén építették. A felső szintjén egy feltehetően boltozattal lefedett memoriális kápolnát rekonstruálhattunk, míg az alatta épült sírkamra belsejében talált töredékekből egy nagy, figurális faragványokkal díszített, márványszarkofágot tudtak összeállítani a restaurátorok. Péter-Pál sírkamra freskójaA kamra oldalfalain meglepően jó állapotban maradtak fenn a festmények. A püspöki palota és a székesegyház nyugati homlokzata között elhelyezkedő, jellegzetes ókeresztény sírépület, a háromkaréjos temetői kápolna a Kr. u. 4. század második felében épült, oldalfalai a padlószinttől mért százharminc cm magasságig maradtak meg. A székesegyháztól délkeletre fekvő, hétkaréjos temetői épület hat méterrel a Káptalan utca szintje alatt fekszik. Az épület kelet-nyugati irányú főtengely köré csoportosított hét karéjból áll, ezek nyújtott, nyolcszögű középteret zárnak körül. Az Apáca utca 14-ben található sírkápolna különlegesnek tekinthető annyiban, hogy az ide tartozó temetkezések az épület belsejében ásott sírokból - és nem sírkamrákból - kerültek elő. A különleges alapossággal épített téglasíroknál megfigyelhető, hogy családi temetkezőhelyként szolgáltak. A Csorba Győző Megyei Könyvtár épületének udvarán, eredeti helyén állították helyre a nagyméretű kettős sírt, amelynek belső falait a Paradicsomkert kerítését szimbolizáló festés, és Krisztus-monogram díszíti. A sírtól délre egy nyolcszor négy méter alapterületű közösségi temetkezőhelyet tártak fel. A dongaboltozatos, föld alatti festetlen sírkamra nyugati falának belső oldalán két kis összekapcsolt félköríves fülkét képeztek ki, belső oldalát festetlen vakolat borította.
A 312-tol 430-ig tartó időszak a kereszténység elismerésének ideje. E korszak alatt páratlan nagyságú és gazdagságú egyedi sírt és sírépítményt hoztak létre az itt élok a mai belváros területén - hallhattuk Kárpáti Gábor régésztől.
A diploma átadásának pillanata - Máshol is találhatók hasonló emlékek, de ilyen mértékben feltárt és változatos sírépítmények sehol nincsenek. Összesen tizenhat sírépítményt tartunk számon. Több sírépítmény vissza van temetve, illetve feltárás alatt áll. Jelenleg hat látogatható négy helyszínen. Mindegyik alkotás más és más szempontból fontos: az egyikben a freskók állapota kiemelkedő, a másik alaprajzilag jelentős, illetve az építészeti változatossága is számottevő. Egy ilyen feladatban részt venni a régésznek mindenképpen örömet, szakmai kihívást és ugyanakkor rengeteg munkát is jelent. Ritkán kap az ember ennyire kiemelkedő megbízást. Ilyenkor viszont nincs megállás, nincs hétvége vagy ünnep, szinte folyamatosan dolgozunk. De higgyék el: ennek is megvan a szépsége.
A római kort mutatja be ez az ókeresztény temető, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ezerhatszáz évvel ezelotti korba pillanthatunk bele - veszi át a szót Bachman Zoltán építész. - A föld alatti műemlékvédelem, mint olyan, tulajdonképpen egy ismeretlen kategória. Tehát mindazokat a megoldásokat, amiket az elmúlt harminc évben kidolgoztunk, találmányértékűnek nevezhetjük. Hihetetlenül jó csapat jött össze a munka során, akár a tervezést, a technológiák kidolgozását vagy a kivitelezést tekintjük. Tulajdonképpen egy nagy varázslat a városlakók elé tárni azt, amit mi láttunk az első pillanatokban, éreztetni a látogatókkal a felfedezés örömteli pillanatait, hogy azt ők is ugyanúgy éljék át, mint mi. Ehhez kellett kitalálnunk a megfelelő építészeti alkalmazásokat, technikákat, a különböző effekteket, és mindezt megvalósítani. De én úgy gondolom, hogy sokkal szebben beszél helyettem a látvány. Jöjjenek és nézzék meg, min dolgoztunk harminc év alatt. Érdemes lesz.

A felhasznált felvételek és az emlékeket bemutató szöveg a világörökségi nevezési anyag alapján készült, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárulásával.


M.Z. - Saga