Áltudósok és szólásszabadság

A magyarok szeretnek élni és enni

HORA RUIT, MENSES FUGIUNT

a legősibb időmérő eszközről

Az ősi időmérő eszközökre, a napórákra mindig érdeklődéssel néztek a modern kor emberei. A téma pécsi adatgyűjtőjével, az építész és harminc éve amatőr csillagász Keszthelyi Sándorral beszélgettünk e tárgyakról. A csillagászattörténeti kutatásai során gyűjtött adatokat az ismerősök, barátok közléséből szaporodó információk egészítették ki gyűjteménnyé. 1983-ban jelentette meg a rögzített napórák első hazai katalógusát, amelyet 1998-ban bővítve, "Magyarország napórái" címmel adott ki újra a Magyar Csillagászati egyesület.

- Mikor jelenhettek meg az első napórák?
- A napóra ókori, valószínűleg görög eredetű eszköz. A vízórával együtt körülbelül kétháromezer éve használták először.
Később szinte feledésbe merült. A 7-8. században angolok, írek, frankok készítették az első újabb keletű napórákat, míg német nyelvterületen a 10-11. században jelentek meg, egyaránt egyházi hatásra, hiszen a kolostori élethez, a misék rendjének betartásához szükség volt időmérésre. Szinte a kereszténységgel együtt terjedt keletre. Nyugat-Európában nagy kultuszuk alakult ki, ezért sokkal többet tartanak számon, mint felénk. A francia katalógus 8500-ról, az osztrák 2220-ról tesz említést, Németországban 6050, Svájcban 2200 napóráról tudnak. A szlovák szakirodalomban csak 128-at írtak le, míg Jugoszláviában 18 napórát említettek.
- Magyarországon hány napóra található? Melyek a legérdekesebbek és melyik közülük a legrégebbi?
- Kutatómunkám során melyet több mint kétszázan segítettek a könyv lezárásakor 405 olyan napóráról tudtam, amely valaha létezett, vagy most is megtalálható. Bár mindig kapok hírt egy-egy újabbról. Sajnos a magyarországi napórák kevésbé díszesek, mint a nyugatiak, kevés jelentős akad közöttük. A budapesti Planetárium napórája jut eszembe, ami igen szép és pontos darab. A soproni Szent Mihály templom órája viszont a legrégebbi: 1250 táján készíthették.
- Baranya kínál-e érdekességeket ezen a téren?
- Baranyában 31 rögzített napóráról tudok, közülük kiemelkedik az a mohácsi, amelyet a Brodarics téren találhatunk. Kopernikusz szobra áll itt egy állványra szerelt nyíllal. A nyíl a napóra árnyékvetője. Az 1985-ben készült műalkotás Farkas László szobrászművész nevét dicséri. Orfűn ugyanő készítette a polgármesteri hivatal előtti szép napórát.
- Mint tudjuk, hordozható napórák is léteznek. Ön ilyenekkel nem foglalkozik?
- Nem, de ha már erről beszélünk, meg kell említenem egy Bükkösdön 1980-ban talált, Kárpáti Gábor ismertetett bronz kézi napórát. Ezt a finom darabot 1465-ben gyártották. Janus Pannonius életrajza alapján úgy vélte a muzeológus: akár a költő-püspök tulajdona is lehetett a tárgy.
- Ha valaki napórát szeretne terveztetni, mit tehet?
Jómagam nem foglalkozom ilyesmivel, a könyvemből is kimaradt a tervezéssel foglalkozó rész. Viszont tudok egy keramikus házaspárról Pécsett, akik terveznek órákat. Budapesten a Magyar Csillagászati Egyesülethez lehet fordulni. Aki maga készítene, annak pedig Kulin György: A távcső világa című munkáját ajánlom, abban mindent megtalál.

Bencs János

(Hora ruit, menses fugiunt = rohannak az órák, futnak a hónapok - régi napóra felirat)