A kereset szerint a baranyai kisváros önkormányzata évekkel ezelőtt letéti szerződést kötött az ügyvéddel, ennek alapján 100 millió forintot adott neki. A férfi ebből azonban mindössze 12 milliót fizetett vissza, ezért a város igényt tart a fennmaradó 88 millióra és annak kamataira is.
Az alperes és jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Az ügyvéd a tárgyaláson azt mondta, az önkormányzattal kötött kontraktus valójában leplezett szerződés volt: a kisváros nem a pénz őrzésével, hanem azzal bízta meg, hogy fektesse be az összeget, és haszonnal együtt fizesse vissza.

Az ügyvéd állítása szerint a tőke egészének visszafizetését a 2010. december 22-i végső határidőig nem teljesítette, kamatokat azonban már korábban fizetett az önkormányzat tulajdonában lévő településfejlesztési társaság számlájára, s ezt bizonyítani tudja.
A felperes önkormányzat jogi képviselője vitatta, hogy a felek leplezett szándékkal mögöttes tartalmú megállapodást kötöttek volna.
A kártérítési per októberben folytatódik a törvényszéken.

Az ügyvéd ellen 1,3 milliárd forintos sikkasztás, csalás, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt büntetőeljárás folyik. A gyanú szerint a 45 éves férfi egyfajta pilótajátékot folytatott. Pénzt mintegy száz sértettől, részben ügyvédi letétként, befektetésekre, másrészt azzal a feltétellel kapott, hogy az összegeket kamatostul fizeti vissza. Egy ideig törlesztett, később azonban ezt megtagadta, majd 2010 decemberében feljelentette magát a rendőrségen.

Akkor még szabadlábon védekezhetett, később azonban őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly novemberben egy pécsi vendéglátóhelyen, kommandós akció keretében fogta el, amikor éppen 20 millió forintot vett át egy magánszemélytől azzal az ígérettel, hogy havi három-négy százalékos kamattal fizeti vissza.

Ha a férfi bűnössége bebizonyosodik, a sikkasztásért és csalásért halmazati büntetésként 5 és 15 év közötti, jogosulatlan pénzügyi tevékenységért 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.