A kutatást a keddi Generali Nyugdíjkonferencián mutatta be Paál Zoltán ügyvezető igazgató.

Az Eurostat előrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24%-ról 2030-ra 34%-ra, míg 2040-re már 40%-ra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Az egész Európára jellemző demográfiai bomba egyik legsúlyosabb hatása a nyugdíjrendszer működésében mutatkozhat meg a következő évtizedekben. A Generali reprezentatív kutatásából kiderült, hazánkban is egyre többen ismerik már fel a demográfiai helyzetből és a járulékfizetők alacsony számából fakadó veszélyeket. A megkérdezettek 62%-a például biztos abban, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csupán 5% gondolja, hogy nyugdíjából kellő módon meg tud majd élni. A megkérdezettek 72%-a szerint 2010-ben romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete. A válaszadók szerint ahhoz, a majdani nyugdíjasok megfelelő ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén pedig vagy tovább dolgozik, vagy előtakarékossággal készül fel a nyugdíjas éveire.

Mindezek ismeretében nem meglepő az sem, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele (53%) már gondolkodott azon, miből fog megélni idős korában. Azok a válaszadók, akik már aktívan foglalkoztak a nyugdíjas éveikről való gondoskodással, leginkább a házi, vagy a bankszámlán történő megtakarítást részesítik előnyben (30%) annak ellenére, hogy a spórolás ezen formája csekély, illetve semmilyen kamatot nem nyújt számukra. 28-28%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik életbiztosítást kötöttek, vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárba léptek. A nyugdíj melletti munkát illetve és az ingatlanbefektetést viszonylag kevés válaszadó tartotta kivitelezhető megoldásnak az időskori pénzügyi függetlenség eléréséhez.

A kutatásból kiderült az is, hogy az emberek kezdik megérteni, az előrelátás és a tudatos pénzügyi gazdálkodás nélkül nehezen tervezhetőek és finanszírozhatóak az életük fontosabb állomásai. Ezzel párhuzamosan növekvő pénzügyi tudatosságára enged következtetni az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő befektetések összege és a szerződések száma lassú emelkedésnek indult az elmúlt egy év során.

„Felmérésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy az emberek jelentős része nem bízik már a tisztán állami ellátásban, tudja, hogy saját erejéből is gondoskodnia kellene időskori anyagi függetlenségéről. A nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy igyekezzünk olyan szolgáltatásokat kidolgozni, amelyek közül a nehéz anyagi helyzetben élők is megtalálhatják azt a megoldást, amivel el tudják indítani nyugdíjcélú megtakarításukat. Ennek szellemében társaságunknál az Ezüstkor Nyugdíjprogram eltérő élethelyzetű és anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára is személyre szabott megtakarítási lehetőséget nyújt.” – ismertette Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója.

A lehetséges nyugdíjcélú megtakarítások ismertségét is vizsgálta a kutatás, ami szintén érdekes eredményeket mutatott. A megtakarítási formák közül messze kiemelkedett az említések során az önkéntes nyugdíjpénztár (55%) és a nyugdíjcélú életbiztosítás (36%), de minden negyedik megkérdezett az egyszerű bankbetétet is felsorolta, mint lehetséges megtakarítási formát.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 60%-a havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tud félretenni erre a célra, 24%-uk pedig 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forint feletti összeget pedig 16 %-uk képes jelenleg megspórolni.

„Minél korábban kezd el valaki félretenni a nyugdíjas éveire, annál kisebb havi terhet jelent számára a takarékoskodás. Pályakezdőként havi 5-10 ezer forint közötti összeggel is megalapozhatjuk a nyugodt időskort, de emellett a Generalinál minden élethelyzetre tudunk megoldást kínálni. Ezzel együtt arra törekszünk, hogy minél előbb tudatosuljon a fiatalokban is, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni.” – tette hozzá Paál Zoltán.

Ezüstkor Nyugdíjprogram:
https://www.generali.hu/Elethelyzet_programok/Ezustkor_nyugdijprogram.aspx