2017. szeptember 20.,
Friderika napja

Megjelent Angster József pécsi orgonaépítő önéletrajza

2017-09-11 08:07:02 - Baranyanet - MTI

Megjelent pénteken Angster József (1834-1918) pécsi orgonaépítő, Magyarország legkiválóbb orgonakészítőjének önéletrajza a Rózsavölgyi és Társa kiadó gondozásában.

Az Angster József: Életrajzom - Egy XIX. századi magyar orgonaépítő naplója címet viselő, csaknem 600 oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált könyvet a pécsi önkormányzat közgyűlési termében mutatták be.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár méltatása szerint Pécs értékeinek képzeletbeli listáján az Angster család, az Angster-orgonagyár által létrehozott értékek az "első lapon" szerepelnek.

Angster József, aki húsz évig vezette az általa alapított manufaktúrát, kiérdemelte a megrendelők óriási bizalmát, majd a család generációról generációra adta tovább az alapító által felhalmozott örökséget és tudást - idézte fel.

"Ez egy gyönyörű pécsi történet, még akkor is, ha 150 éves távlatból látjuk annak szomorú végét" - fogalmazott Hoppál Péter, aki a család 1949 utáni történetére térve, "a kommunisták esztelen rombolására" emlékeztetve arról is beszélt, hogy a dinasztia tagjait gyárukból, otthonaikból elzavarták, internálták és bebörtönözték.

A Zsolnayval egyenértékű angsteri kincset és értékeket nem tudták eltörölni a diktatúra döntnökei - hangoztatta, kiemelve, hogy az Angster név továbbra is ott él a hangszerekben. Mint kitért rá, napjainkban a Pécs Orgonaépítő Manufaktúra viszi tovább a nagy előd örökségét, egyúttal a kreatív iparnak a helyi gazdaságban betöltött fontos szerepét is hangsúlyozta.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere arról beszélt, hogy az Angster-orgonagyár virágzása és legnagyobb sikereinek korszaka egybeesett a baranyai megyeszékhely egyik legsikeresebb időszakával, egyúttal megemlítette a korabeli Zsolnay-porcelángyár, a Littke-pezsgőgyár és a Hamerli család által alapított pécsi kesztyűmanufaktúra működését. Az "angsteri gyökerekből" indult Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrát méltatva azt mondta: immár 25 éves kiváló munkájuknak köszönhetően a pécsi orgona híre nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is újra ismertté vált.

Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, mintegy 800 orgonát épített, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.
Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése.

Angster József 1886-ban könyvet írt Az orgona története, lényege és szerkezete címmel. 2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére.

Az önéletrajzi kötetből pénteken Deáky István karvezető, zenetanár olvasott fel. Késő délután a pécsi Szent Ferenc-templomban orgonás szentmisét tartanak az Angster-orgonaépítőkre és a gyár hajdani szakembereire emlékezve.

Vissza a főoldalra

Pécsi webkamera