2018. január 16.,
Gusztáv napja

Csökkent a jegybanki alapkamat

2015-03-25 08:26:41 - Baranyanet - MTI

Tizenöt bázisponttal 1,95 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden.

Az ülés előtt elemzők egyöntetűen csökkenést vártak, csak abban voltak megosztottak, hogy a testület milyen mértékű mérséklésről dönt.

A jegybank legutóbb 2014. júliusában csökkentette az alapkamatot, 2,10 százalékra.
A monetáris tanács a keddi ülés után kiadott közleményében azt írta, hogy megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az óvatos kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.

A testület szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, és növekedett a valószínűsége az inflációs várakozások módosulásával érvényesülő másodkörös hatások kialakulásának.

A monetáris tanács a kamatdöntéssel párhuzamosan foglalkozott az MNB legfrissebb inflációs jelentésével is. Az MNB a márciusi inflációs jelentésében a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható ütemét, továbbá a jegybank a fogyasztói árak stagnálására számít 2015-ben, míg decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített.

A monetáris tanács közleménye szerint a decemberi inflációs jelentés helyzetértékeléséhez képest összességében erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok.

A monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak.

A tartós eurózóna deflációval számoló forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók biztosítják. A geopolitikai problémák elhúzódása a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium emelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés megnöveli az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosítja.

A költségsokkok másodkörös hatásainak erősödését feltételező alternatív forgatókönyv megvalósulása esetén az inflációs várakozások céltól való elszakadása következtében a nominális bérdinamika is érdemben alacsonyabb pályára kerülhet. Mindez középtávon alacsonyabb inflációs nyomást eredményezhet, ami az alappályánál lazább monetáris kondíciókat tesz szükségessé az időszak során.

A testület álláspontja szerint a hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, melynek fő mozgatórugója a belső kereslet maradhat.

Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A Kúria által meghozott jogegységi határozat alapján született intézkedések jelentősen hozzájárulnak a lakosság jövedelmi és vagyoni helyzetének javulásához, elősegítve az érintettek adósságleépítési folyamatát. Továbbá a devizahitelek forintosítása mérsékli a lakosság árfolyamra való érzékenységét, mely elősegítheti az óvatossági megtakarítások fokozatos oldódását.
A konjunktúra erősödésének és a növekedési hitelprogram kiterjesztésének köszönhetően a beruházások is fokozatosan élénkülhetnek.

A közlemény szerint a gazdaság folyó fizetési mérlegének többlete és külső finanszírozási képessége a következő negyedévekben is magas szinten stabilizálódhat. A következő negyedévekben az élénkülő fogyasztás és kisebb mértékben a bővülő beruházás mellett növekedhet a külkereskedelmi többlet. Ennek hatását mérsékelheti az európai uniós támogatások költségvetési ciklusának lezárulása, ami 2016-ban nagyobb mértékben csökkentheti a transzferegyenleg többletét.

A közlemény kitér arra, hogy az elmúlt negyedévben összességében kedvezően alakult a globális pénzügyi piaci hangulat. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár érdemben csökkent az elmúlt negyedévben, a forint árfolyama pedig erősödött az euróval szemben, ami alapvetően nemzetközi tényezőkhöz köthető. Az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.

Magyarország kockázati megítélésének javulását tükrözi a Standard & Poor’s márciusi felminősítése is a monetáris tanács értékelése szerint. Hozzátették, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2015. április 8-án 14 órakor jelenik meg.

Vissza a főoldalra

Pécsi webkamera